reblog this with ur sign nd whether u prefer art museums, science museums, or history museums!
Lolita is not about love, because love is always mutual; Lolita is about obsession, which is never, ever love, and Nabokov himself was so disappointed that people did not understand this and take away the right message… For how could anyone call this feeding frenzy of selfishness, devouring, and destruction “love”?
not-even-even asked:
bajuszgyanta666-deactivated2015 answered:
jaja, bár nem akarok szavakat adni a szájába, de lefuckinsoleil sztem a tartós monogám kapcsolatokra gondolhatott, ahol a felek már ismerik egymást, nemtom, mindenesetre szerintem is fontos, hogy még ott se legyen feltétlenül egyértelmű semmi, nagyon örülök ennek a törvénynek és remélem, hogy úgy 15-20 éven belül mi is felzárkózunk, LOLOLOLO :((((
(bár más kérdés, hogy izé. pusztán jogi változtatásokkal nem tudsz ősrégi berögződések ellen harcolni, a normák lassabban változnak, de ezt most csak súgom, mert amúgy klassz, hogy legalább az eszköz megadatik, hogy az áldozatok felléphetnek az igazuk mellett. más kérdés, hogy felvilágosítás nélkül nem is hiszik el magukról, hogy áldozatok. szal izé emellé még kell a jó sex ed is, nyilván, de amúgy yaaaaass)
én csak azt akartam mondani, hogy élek a gyanúperrel, hogy aki azonnal azon kezd hepciáskodni, hogy miért kell állandóan kérdezni, az amúgysem figyel különösebben. abszolút nem akarok a verbalitás ellen érvelni, a verbalitás jó, de gyanítom, hogy akik az ötpercenként kérdezzük meg módszerrel képzelik ezt el, azok nem igazán mesterei bármiféle intim verbalitásnak. nem lehet az ember gondolatolvasó, főleg elsőre nem, de ha valami valakinek egyértelműen nem jó, az azért látszik például, ha valaki méltóztatik rá odafigyelni, meg ha sikerül megteremteni egy olyan légkört, amiben a másik is meri jelezni, hogy mi jó meg mi nem.
viszont sex ed vonalon igen fontos az, hogy erről beszélünk meg ráirányul a figyelem, mert a nők nagyokáig voltak (vannak) a (hetero) szex passzív elszenvedői szerepbe sorolva, ezt jelzi az említett figyelemhiány is, és sokuk nem meri jelezni, ha valami nem jó, nem mer proaktív sem lenni, társirányító az aktusban vagy ilyesmi. és ennek a kibontakoztatásához végre teremt ez a törvény valamilyen környezetet, le van pecsételve, hogy lehet nemet mondani. lehet nem akarni dolgokat. akkor is, ha már elkezdtük.
azt hogy ne legyen hosszútávú monogám kapcsolatban feltétlenül egyértelmű semmi, nem egészen értem, szerintem ha az odafigyelés meg az őszinteség egyértelmű, onnantól nincs baj, a szex nem one man show, amiben a partner a kellék, hogy előzetes értesítés nélkül hozzáláncoljuk az ajtófélfához vagy valami, kivéve ha az illető azt mondja, hogy szeretném, ha néha spontán hozzáláncolnál az ajtófélfához… de a kommunikáció is sex ed függő azt hiszem.
bagelanjeli asked:
stirringwinds answered:
Hey, I appreciate you writing in! I’ll explain my thinking behind the term here.
I too grew up in a former British colony, so while I did have a concept of whiteness and therefore do not see myself as “white”- I want to emphasise that the term “person of colour” does have different political and cultural implications than “non-European” or perhaps “non-white”. Simply, I do not see myself as “white” because of British colonialism, but I does not mean I see myself as a “person of colour”. I see myself as Han Chinese, East Asian or Asian. “ In general, I believe the term should not be used carelessly outside the US due to different ideas of whiteness between the US and Europe, as well as other countries in the Americas, where race isn’t perceived the exact same way. I don’t believe it should be used at all in the non-Western context.
1. Person of colour is a term that specifically originated in the context of the United States’ system of colourist racism, of Jim Crow, of slavery, where the idea of “white” became a vehicle to confer privilege. I say “vehicle” because whiteness has always been a social construct. in much earlier parts of US history, several light-skinned European ethnic groups were not allowed to access whiteness, like Irish people. Today, they are seen as white. Although the term has been used carelessly by many people on tumblr, “person of colour” is first and foremost a racialised identity taken on to organise against white supremacy- in Western contexts.
2. I don’t believe it should be applied to non-Western contexts firstly, because the history of Asian colourist discrimination has actually long-predated European colonial rule. Further, it doesn’t quite just exist as a marker of racial otherness, but as a class division. Fair skin has been prized in China, Japan and Korea for thousands of years due to classism. I believe it is the case with India too- from what I know, it was very much tied to the ancient Indian caste system or other class/regional divisions. That is not to say that Western beauty standards don’t help to reinforce this preference today, but it would be inaccurate for us to ascribe this obsession for light skin all to recent European imperialism. Recognising its ancient roots is crucial: as a light-skinned East Asian, nobody has ever tried to sell me skin-whitening cream, unlike my other Han Chinese friends who were darker-skinned.
3. As “person of colour” is an organising tool against white supremacy, I do not believe it has much relevance in non-Western contexts because we are no longer under European colonial rule. This is not to say its legacy doesn’t still affect us, but that the fault lines and tensions that matter are very often not going to centre so much around whiteness anymore in day-to-day life. I feel white privilege can be discussed there without us defining ourselves as “persons of colour”.
4. Lastly, the term “POC” outside the Western context tends to flatten the power structure between non-Europeans who live in the West or otherwise have a Western background vis a vis people from our ancestral countries.
5. So, the term “person of colour” is meaningless to me in the non-Western context context, and I personally find it actively harmful when people lump us as “POC cultures” because it purports to create an illusion of solidarity that obscures the massive amount of racism and oppression Asians are enacting against each other till today. Further, I see it as a projection of Western race politics on a non-Western context, which is decentering from local dynamics.
In conclusion, I very much see myself as “non-white” in Asia due to growing up in a former European colony. But I do not see myself as a “person of colour” there. I see myself somewhat as a person of colour in Europe, because it is a Western context where light-skinned Europeans are the majority. Still, not entirely- because it is quite an American term and European racism has a lot of ethnicity dimensions. I tend to see myself as Han Chinese, most specifically.
OH MY GOD someone on tumblr finally wrote a post about this! A REALLY EXCELLENT POST that makes all the points! OH MY GOD I WANT TO CRY. I DIDN’T THINK I’D EVER SEE THE DAY.
The pessimist in me says this won’t get reblogged nearly as much as posts full of misinformation and simplification about social issues, but. Basically I wish this was on every blog on this website. EVERYONE NEEDS TO KNOW.
the swans remind me of last year when I was riding an animal carousel at the fun fair and a mother said to a boy who wanted to ride on a swan seat “no, swans are for girls, you’re a boy, let’s get sit in this beautiful rooster, look it has flames coming from the end of his tail and wings”. That sure is the way to assure your boy grows up nice and hetero… by riding a flaming cock
liberal men on rape: not all men are rapists, it’s not fair to generalize us like that. where’s my hug?
conservative men on rape: of course men rape, evolution made us that way so it’s just how we are, what did you expect? don’t let yourself be a victim. watch your drink and stop being so flirtatious
MRAs on rape: actually, women rape men and women falsely accuse men of rape and those are the important problems that feminists SHOULD care about
meanwhile: 99% of rapists are male, 90% of victims are female, rape happens every 4.5 minutes, and only 6% of rapes will result in the perpetrator being incarcerated.
rapists: thanks guys for shifting the blame and obscuring the nature of the problem, we couldn’t do this without your help :)
Bayer “cigányliszka” Zsolt nem vállal felelősséget egyedül a közbeszéd romlásáért. Azért a romlásért, amelynek ő államilag kitüntetett megmunkálója volt: Orbán Viktor tenyere viszket, de a tüntető a nem fair, mert azt üvölti, hogy lámpavas.
Lépjünk túl egy pillanatra a standard liberális értelmezéseken, amik kimerülnek abban, hogy ne süllyedjünk az ellenség szintjére, ami úgy tesz, mintha az értelmiség önmegtartóztatása erkölcsi parancsként hathat a tömegekre. Láthatóan ez a fogalmi keret önmagában elégtelen az értelmezéshez, mindamellett a fasiszták örömmel használják ki az ellentmondásait: pont ezt teszi kéjes örömmel Bayer is, amikor kettős mércézik, meg tovább hevíti a szituációt.
Hogy mást ne mondjak, mindenki el is felejtette, hogy a TASZ hívta őt kávézni: helyette már arról van szó, hogy milyen ember az, aki Bayer Zsolti kávémeghívását elfogadja.
Tegyünk egy gyors kitérőt: ez az egész szánalmasan emlékeztet arra, amikor tavaly-tavalyelőtt tumblin ment a hiszti, hogy egyes userek miért kívánják a Fideszesek halálát. Ez most ugyanaz a meccs (ugyanazokkal a panelekkel), csak más szereplőkkel, más eszköztárral: a végeken nem a kutyát nem érdeklő mikroblogok vannak, hanem a médiába kiválóan integrált Bayer Zsolt.
Nem lehet a dolgokat vákuumban értelmezni. Formailag persze, hogyne, de elveszítjük a valóságot ezzel az analízissel.
Miért kiált a tüntető lámpavasat? Azt állítani, hogy azért, mert őt felhergelték, megvezették, mert Soros ezért fizeti - az a legsötétebb Fideszes önhazugság. Tavaly és tavaly előtt nem ezek a szólamok hangoztak el: én utoljára 2009 környékén hallottam olyan rigmust, hogyaszondja:
“Magyar földbe magyar babot,
Bajnaiba sorozatot”
Előtte meg 2006-ban. Akkor emlékeim szerint sem Bayer, sem a KDNP, sem Áder, se senki nem követelt mérsékletet, önmegtartóztatást, jómodort, stb. Sőt.
(Tegyük hozzá, még mielőtt jönnének az ilyen hangok: Gergényi és az akkori rendőrség-ügyészség hozta a rendőrállamot. El lehet ítélni az erőszakos tüntetőket, de azt a gárdát mentegetni igazi szabadságellenes sztálinista tempó.)
Kimondhatnánk, hogy álszentség, de ezzel nem mondunk semmi újat. Ez nem érv, mert nem hatja meg őket: a jobboldalinak nem a helyesség vagy az igazság a mozgatórugója, hanem a hatalom iránti vágy. A moralitás csak pótlólagosan kerül a képbe, mint egyszerű legitimizáció, miközben a liberális közvéleményt jól meg lehet ezzel csavarni.
Teljesen egyértelmű, hogy nem ugyanaz a szint, amikor a tüntető lámpavasért kiált (teszem hozzá: milyen közállapot az, ahol a tüntető lámpavasért kiált?) mint amikor valaki az országos médiában buzdít konkrét személyek elleni erőszakra. Ezek külön szintek, amit szemérmesen, érdekből eltagadnak: ha ő teszi, akkor helyes, elfogadható, akkor csak kimondja, amit sokak gondolnak, de ha a tüntető teszi, akkor az megvetendő és aljas. A valódi különbség persze a szinten (és hatalmon) van, az pedig egy félrevezetés, hogy azt mondjuk: a mondat alanyától függetlenül helytelen az állítmány.
Amikor ‘48-ban Petőfi (álnéven) megírta a “Dicsőséges nagyurak”-at, az volt a korabeli lámpavasazás. Feltételezem Bayer Zsolt inkább örökösnek tekinti magát, mintsem elítélné Petőfit (bár amennyire gurítják a NER sztálinista ideológiáját, még a végén Haynaunak fognak szobrot állítani). Széchenyi maga is ídézte ezt a verset, a kontextusa az volt, hogy a jobbágyfelszabadítást átverekedjék: de a fenyegető szólamnak súlyt adott, hogy több tízezer felfegyverzett ember volt vidéken, aki kész volt erőszakkal nyomatékot adni a követeléseinek.
Idézzük hát fel Mácsai Pál előadásában: nem az a kérdés, hogy lehet-e lámpavasazni, hanem hogy hányadik sorában járunk ennek a versnek.
